kíváncsian lapoztam át a megújult HVG-t. a most induló kulturális rovat, a stílus rövidhírei között akadtam kocsis zoltán és a filharmóniai társaság zenekarának szeptember 20-21-i koncertjének ajánlójára, amiről a következőket írja a névtelen szerző: "a hangversenyen leginkább mégiscsak dirigensi szerepkörben megmutatkozó kocsis reméli is, hogy észrevehető lesz, mi módon hatottak debussy művei dvorákra."
első pillantásra azt gondoltam, az újságíró vétette el a két zeneszerző sorrendjét, szidtam is rendesen, ezért kiadni 365 forintot? nopláne, hogy még át is akart vágni az újságos. jobban belegondolva, végülis miért ne hathatott volna az 1918-ban meghalt debussy az 1904-ben elhunyt dvorákra? (a HVG sem tesz háztetőt az r fölé. igaz, ők nagybetűvel írják. én nem.)
a koncerten a cseh zeneszerző 1893-as újvilág-szimfóniája hangzik el, amire aligha volt hatással az 1907-ben keletkezett ibéria. ezek szerint a koncert harmadik műsorszáma, az 1885-87 között komponált (és most kocsis által nagyzenekarra átírt) elfeledett dalok (ariettes oubliées) gyakoroltak volna befolyást dvorákra?
persze kocsist ismerve, azt is gondolhatnánk, hogy az egész csak média hekk és fricska a hatástörténészek orrára - ha az ellopott laptop sztorijával sikerült szép sajtóvisszhangot kelteni a mózes és áron befejezéséhez, miért ne csalogatná be egy ilyen rejtély a hallgatóságot az operába?
szerintetek baki vagy média hekk?
